Gyász

Életének 75. évében elhunyt Németh Géza, társulatunk nyugalmazott koncertmestere, alapító és Örökös tagja. Első és egyetlen munkahelye volt a Győri Filharmonikus Zenekar, 40 éven keresztül több ezer hangversenyünkön hegedült. Emléke előtt tisztelegve játsszuk Händel Xerxész című operájának általa is oly szeretett részletét, a Largot csütörtöki Nyáresti koncertünkön.

A kiváló muzsikus Győrből indult, nagyszerű tanároktól sajátíthatta el az  alapokat a Liszt Ferenc Zeneiskolában és a Richter János Zeneművészeti Szakgimnáziumban. A szakma fortélyainak elsajátítása után érkezett 1968-ban a Sándor János karnagy által alapított, addig félhivatásos művészeti intézményből lett professzionális koncertzenekarhoz. A baráti hangulatot jól tükrözte, hogy többen az alapító tagok közül már az érettségit követően is együtt zenéltek, emlékezetes koncertjükként él Lamberto Gardelli vezényletével felcsendülő Brahms I. szimfóniája.

„Géza predesztinálva volt a koncertmesteri posztra - vallja muzsikustársa, a társulat egykori igazgatója, id. Baross Gábor -, hiszen mind szakmailag, mind emberileg kiváló volt. Nagyon igényes volt munkájára, ezt várta el magától is. Emellett mindig udvarias és figyelmes volt kollégáival, a hibákat javította, de ezzel sohasem sértett meg senkit, a társulat nagyon megbecsülte és szerette munkáját, érző lelkű ember volt, mint afféle igazi muzsikus!”

Mindvégig alázatos volt a zenekari munkában, a koncertmesteri poszton olyan elődei voltak, mint Metzker Károly és Pallagi János. A stafétát később nagy tisztelettel vették át Potov Csabával, és kiválóan teljesítették feladatukat a Győri Filharmonikus Zenekar élén. A koncertmesteri poszt komoly diplomáciai érzéket kíván meg, hiszen összekötő kapocsként működik a zenekar és a karmester közt, sok múlik rajta, az összhangért ő felel, mely az egyik feltétele a  hangversenyek  sikerének. Németh Géza kiválóan működött együtt a nagy elődökkel, Sándor János, Jancsovics Antal, Sulyok Tamás, Koncz Tamás és Medveczky Ádám karmesterekkel.

Idejét és energiáját zenekari munkájának áldozta, melyet hihetetlen alapossággal végzett. Szólistaként nagy örömére szolgált, amikor Vivaldi Négy évszak című művét játszhatta a híres Vivaldi kutató, Angelo Ephrikian karmester vezényletével. Személyiségéhez mindig is jól illeszkedtek a líraibb művek, szívesen szólaltatta meg az olasz barokk zeneszerzők műveit.

A Győri Filharmonikus Zenekar mindig sokat turnézott. A társulat meghívást kapott Olaszországba, ahol a RAI koncerttermében Sztravinszkij és Brahms műveivel lépett fel 1972 novemberében. Akkor készült az a fekete-fehér fotó, amit Németh Géza emléke előtt tisztelegve megosztottunk közösségi oldalunkon. Ez a felvétel egy hétköznapi, boldog pillanatot rögzített a Milánói dóm téren. A zenekar tagjai ismerkedve a város nevezetességeivel jutottak el a felállványozott térre, amikor Géza széttárta karjait, melyre szelíden ráröpültek a galambok.

A régmúlt egyszer csak más értelmet nyert, a lelked a mennyekbe szállt…

Nyugodj békében, emlékedet megőrizzük!