Carmina Burana - kezdetben vala a ritmus

„Kezdetben vala a ritmus” – idézi Carmina Burana című programunk karmestere, Oberfrank Péter Hans von Bülow, Liszt Ferenc tanítványának híres mondatát. Nem véletlenül, hiszen Carl Orff emblematikus művében a zene és ritmus visszatérő, meghatározó lüktetése, olyan lehengerlő erővel bír, melynek tökéletes megszólaltatására csak a legnagyobbak képesek. Erre készül most a Győri Filharmonikus Zenekar Rácz Rita, Szappanos Tibor és Bátki Fazekas Zoltán énekesekkel, a  Budapesti Lantos Kórussal és a Soproni Liszt Ferenc Pedagógus Kórussal, valamint a Sonitus Scarbantiae Nőikarral.

 A kantáta alapjául szolgáló XI.-XIII. századi latin–német–francia nyelvű gyűjteményt a bajorországi Benediktbeuern kolostorában találták meg 1803-ban. A középkorig visszanyúló, a világi élvezeteket dicsőítő vágáns költők verseire komponált  művet Frankfurtban mutatták be 1937-ben. A természet, a szerelem, a borivás örömeiről szépségeiről szóló kultikus mű tartalmilag és zeneileg is rendkívül gazdag és összetett. Magába foglalja az egészen intim, néhány hangszert, néhány énekest foglalkoztató tételeket, valamint a tömegeket megmozgató, mindenki által jól ismert dallamokat. A zeneszerző az egész művet egy keretbe foglalja, az első és utolsó tétel azonos, így egy hosszú, kinyújtott pillanatban forr össze, és válik teljessé az élmény az erre hivatott legjobb zenekar, szólisták és kórusok előadásában. 
Carl Orff Carmina Burana című műve a repetitív zene elődje, mintegy egyik első megjelenése. „Carl Orff teljes ritmusőrületben élt - mutat rá Oberfrank Péter, a vasárnapi koncert karmestere. Zenepedagógus és zeneszerző is volt, először egy balett iskolában dolgozott , és talán ennek is volt köszönhető, hogy a  mozgás és ritmus meghatározta zeneiségét. A középkori, világi dalokkal teljesen elvarázsolja érzékeinket.” A Carmina Burana egy őszinte mű, a szerelemről és az élet gyönyöreiről kendőzetlenül szól, a kiváló  szólisták és kórusok hangjukkal szinte megfestik a vigasságok életképeit. 
A vasárnapi koncert helyszíne a felújított Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház. Érdekesség, hogy Dohnányi Ernő zeneszerző fedezte fel a teret az I. világháború után, aki elsőként szervezett ide operagálákat.  Különlegességét az akusztikája  adja, hiszen hangosítás, erősítés nélkül is meg tud szólalni egy koncert, színházi előadás, a nagyérdemű kényelmét pedig többek között a fűthető székek is szolgálják. A Győri Filharmonikus Zenekar Kékfrankos hangversenybérletének kivételes programja szünet nélkül, bő egy óra terjedelemben hangzik fel vasárnap 20 órakor.