Napló 8.

Újabb lépcsőfokot léptünk, hétfőtől már nagyobb létszámban dolgozhatnak a Győri Filharmonikus Zenekar tagjai. Felosztva a társulatot a vonósok és fúvósok komplexebb műveket tudnak már próbálni, terítékre kerül Csajkovszkij IV., Schumann III., Dvořák VII. szimfóniája. Mindeközben felállt a kiváló társulat újabb formációja, a vonósötös (Györe Nóra - hegedű, Dombi Rajmund - hegedű, Burai Zsolt - brácsa, Farkas Kálmán - cselló,  Horváth Mihály – nagybőgő). „Nem fogadhatunk közönséget, nincsenek koncertjeink, így a megváltozott munkarend lehetővé tette, hogy egy régi,  kedvenc darabunkon kezdjünk el dolgozni. Sosztakovics 8. vonósnégyese végigkísérte középiskolás éveinket, sok szép emlékünk fűződik hozzá” - mesélte a művészházaspár, Györe Nóra koncertmester és Horváth Mihály nagybőgő szólamvezető a zenekar online tv műsorában(videó). A kvintett Sosztakovics 8. vonósnégyesét és annak kamarazenekari átiratát gyúrta egybe. Kivételes bemutatkozásuk technikailag is nagy kihívást jelentett, ebben kaptak segítséget Szalay György operatőrtől és Jörg Tibor hangmérnöktől, az eredmény, a mély érzelmekkel átszőtt produkció hamarosan látható lesz a zenekar youtube csatornáján.

Mint ismeretes a márciusi járványügyi vészhelyzet miatt kiürültek a kulturális intézmények és az iskolák is. A nagy múltú győri Richter János Zeneművészeti Szakgimnázium intézményvezetőjének, Baross Gábornak nem sok ideje maradt, hogy búslakodjon a megváltozott helyzeten, kollégáival rohamléptékben kellett megszerveznie a tantermen kívüli digitális oktatást. „A diákok abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy mindenkinek rendelkezésére állt a hangszere, így otthon is tudtak gyakorolni. A kijárási korlátozások miatt csak az orgonistáknak volt nehezebb, később már ők is a lakóhelyük közelében lévő templomokban gyakorolhattak.  Büszke vagyok diákjaimra, a történelmi érettségi eredményeit látva, komolyan vették a digitális oktatást.” Az intézményvezető Baross Gábor, a Győri Filharmonikus Zenekar ütőhangszeres szólamvezetője birtokba vehette az iskola jól felszerelt ütőtermét. „Feladat volt számokra, hogy hangszer közelben legyek, nekünk, ütősöknek az izmainkat folyamatosan edzenünk kell, de ilyen nyugodt körülmények között még az életben nem gyakoroltam. Élveztem, hogy minden hangszer most az enyém, hol a teremben ütőztem, hol pedig az irodában intéztem az iskola dolgait. Persze nagyon hiányzott az aktív zenekari munka, a közönség. Nagyon szép programjaink lettek volna, örömmel hallom, hogy jó párat tudunk majd pótolni belőlük.” Az édesapának nagyon nagy öröm, hogy a „Megtartva” évadban fia, Baross Ádám fiatal zongorista is be tud majd mutatkozni a zenekar élén.

A társulat csellóművésze, Molnár Dénes nagyon aktívan élte meg a megelőző két hónapot. Végre befejezte a családi háza körüli teendőket, teraszt és lépcsőt burkolt, sőt megadatott neki, hogy élete egyik csúcspontját is megélje, ugyanis megszületett harmadik gyermeke. „A babánk nagyon jól van, feleségem nagyon könnyen szült, mindannyiunknak nagyon nagy élmény volt! – mondja nevetve Dénes. A lelkes édesapa az elmúlt időszakban, mint óvóbácsi is jelesre vizsgázott, hiszen két nagyobbacska gyermeküket lelkiismeretesen, jókedvűen terelgette. Mindemellett sokat gyakorolt, önmaga fejlesztésére szánta a kegyelmi időt, a napi penzumok mellett hasonlóan, mint sok más zenésztársa, visszatért a gyökerekhez. Előkerültek a konzis és zeneakadémiás zeneszerzők és műveik. Sok időt töltött Franchomme és Popper Dávid „társaságában”, és bár a Molnár család apraja-nagyja nem mindig tapsikolt édesapjuk gyakorlásához, a művész elégedetten tekint az elmúlt időszakra. „Kíváncsi voltam zenekari munka nélkül hol tartok, a technikai gyakorlásaim során nehéz darabokat vettem végig, nos, elégedett vagyok az eredményekkel.”